Futni jó

Izgulva várom a holnapi napot.

Igazi erőpróba lesz. Lehet fizikailag nem tökéletes a felkészültségem, de itt

belül, érzem, hogy ez már az enyém. Nem veheti el tőlem senki. 14+7=21 km futás

egy napon belül. Balaton maraton Siófokon. Egyszerre még sosem futottam ekkora

távot.

Hogy mi a jó abba, hogy lihegve, izzadtan egymás elé pakoljuk a lábunkat? Óóó,

hát millió élmény van benne! Egy idő után már nem is lihegünk 🙂 Beáll egy

egyenletes légzés, ideális oxigénfelvétel. Az izzadás a kondi erősödésével már

csak kimelegedés lesz. És ott van előttünk az út, a végtelen lehetőség, hogy

meghódítsuk. Csak el kell indulni. Miénk a világ! 🙂 Sokszor én is fáradt

vagyok ám, mire este odaérek, hogy felhúzhatom a cipőm, és nekiinduljak. De

csak a kapun nehéz kilépni. Indul a zene, és már megy is minden magától.

Adrenalin, endorfin, dopamin, szerotonin. Az arc kipirul, a bőr kisimul 🙂

minek ide pirosító :))

Akarat és jellemerősítő. Önfegyelemre, elszántságra tanít. Mikor hazaérek egy

jó kis esti futás után, nincs jobb érzés, mint mikor a fürdőszobában belenézek

a tükörbe, kipirultan, kicsit csapzottan, de feltöltődve. Igen, ma is

megcsináltam 🙂 Magabiztossá, kiegyensúlyozottabbá tesz ez az érzés.

És persze ott van számos élettani pozitívum. Erősíti a szívet, a keringési rendszert,

növeli a tüdőkapacitást, oldja a stresszt. Erősödik az immunrendszer, javul az

ellenálló-képesség, csökkenti a mensi görcsöket, rendezi a magas vérnyomást,

csökken az érelmeszesedés esélye. És szépít 🙂 mert javítja a bőr vérellátását

és rugalmasságát, csökkenti a narancsbőr mértékét, mert zsírégető is.

A bónusz pedig! Lehet, hogy szégyen a futás, de jó segged lesz tőle 🙂 Formálja

a popsit, combot, vádlit, kart, hasat, derekat.

Futáskor semmibe vehetjük édesanyánk gyermekkorunkból ismert intelmeit. Végre

kimehetünk az esőbe, össze-sározhatjuk a cipőnket és sötétedés után is

szaladgálhatunk a szabadban. Ilyenek a futók. Kicsit lázadóak, picit önfejűek,

szeretnek újra és újra gyermekek lenni.

A futás valójában kilépés a felnőttek szánalmas világából és segítségével

visszakapjuk az ártatlanságba vetett hitünket. A futó gyakorlatilag két életet

él. Az egyik a dolgos hétköznapok rideg valósága, melyet gyakran csak testben

él meg, lélekben felülemelkedve rajta. A másik az igazi színtere. Az erdei ösvények

kanyargós világa, itt eggyé olvad fa, madár, ember… A világmegváltó gondolatok

helyszíne ez, ahol a futás által kibuggyanó örömhormonok fantasztikus ötleteket

szülnek. A futást zaklatottan, kifacsartan elkezdő ember újjászületve, tele

hittel, tervekkel áll meg, biztosan tudva, ha igazán akarja minden sikerülhet.

Ez a biztos pont az életében, amit senki nem vehet el tőle, az állandóság, a

szárnyaló szabadság.

Tovább a blogra »