Én vagyok én, te vagy te, ki a hülye?
2011 szeptember 5. | Szerző: Vikóca |
Ki a hibás akkor, ha egy kapcsolatban az egyik fél nem tudja, mennyit ér a másiknak? Lehet egyáltalán hibásról beszélni? Inkább kommunikációs hiány. Óvatosságból? És miért félnek érzelmeket megvallani? Hol van az én, hol van a te és hol van a mi határa? Lehet-e számon kérni, egy más irányba terelő döntést, úgy, hogy előtte volt véleménykikérés. A válasz tagadás volt, elengedés. Miért utólag jönnek ezek felszínre? Hogy is olvastam a facebookon? “Ha tetszem neked, szólj, ne utólag szólj, hogy annó akartál volna valamit!” Ha van két összeillő ember, minek szívatni egymást, fölösleges köröket futni, miért nem lehet nyílt lapokkal játszani? Kéz a kézben ugrani. De akkor tényleg kéz a kézben! Vagy nem ugrani. Senkinek sem.
Bennem van a hiba, ha kevésbé tartom fontosnak magamat más számára? Csak remélhetek, de bizonyosság nincs. Vagy Ő az, akinek kvázi bizonyítania kell, mennyit érek neki? Sejtem, hogy valamennyit igen. Mennyi a valamennyi? Mennyi? Eszembe nem jut, hogy az privát köre elé helyezzen.
ilyenek…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Megleptél, hogy megjelentél a blogsávon. Persze örültem! De a tartalomnak kevésbé. Szerintem tedd félre a korábbi sérelmeidet és hívd fel a volt sulidat. Jót tenne neked a közösség, a változás. Tomi… jó lenne beszélnetek… őszintén. Biztos ismeret Gary Chapmant és az általa megfogalmazott 5 szeretetnyelvet. Ha nem, olvasd el (Egymásra hangolva), ha ismered, akkor pedig alkalmazd. Jó lenne megtudni, mitől érezné fontosnak magát a másik… és hogy tudnátok-e egymást kölcsönösen úgy szeretni. Addig meg ne költözzetek, csak gyakoroljatok.
Köszönöm, Bruni 🙂 Ismerjük a szeretet nyelveket és igyekszünk töltögetni egymás szeretettankját. Sajnos ez az írás másról szól.
A sulit felhívtam ma. Elsősorban matek szakost keresnek, és nem fizikásat. 18 matek + 4 fizika lenne. Nekem csak a fizikára van jogosítványom.
Szia Drága Viki!
Rossz ilyen dolgokat olvasni tőled! Elszomorítottál! Remélem rendbe jönnek a dolgaitok! Puszi a messzi FS-ből!
Persze, értem én… a szeretetnyelves dolgot az előző postodra reagáltam. Nem tudom, emlékszel-e még, 1 hét különbséggel volt az esküvőnk. Sokat gondoltam Rád előtte, utána is. Hogy vajon hova visznek az érzelmeitek Benneteket, áthidalható-e a korkülönbség, az életbeli tapasztalatkülönbségek köztetek hosszútávon. Aztán jött Dalmus (rakhatnál fel képeket róla!)… és gondolom, vele együtt más lett a dimenziótok. Még is Vikóca, úgy látom, megkopott a fény, nincs már ragyogás. Talán sóvárogsz valaki, valami más után?
A tanítás meg, ki fog alakulni, ha eljön az ideje. (Ezek szerint még nem jött el.)