Boldog új évet!

2010 augusztus 24. | Szerző: Vikóca |

Be kell valljam, fogalmam sincs, mit írtam meg és mit nem. Viszont lusta vagyok visszaolvasni magam 🙂 A lényeg, hogy óraadóként tanítani fogok szeptembertől egy nem túl rossz suliban. Tegnap meg is volt az alakuló értekezlet, mint első munkanap. Vidáman üdvözöltek, mint új kollégát, én meg csak kapkodtam a fejem, hogy ki kicsoda. Feladtam a memorizálást, majd év közben megismerem őket. Ért némi meglepetés is. Egy volt kollégám anyukájával fogok itt együtt tanítani. Kicsi a világ. Örültem, mert ismeretlenül is ismerős. Váltottunk pár szót, és megérti, hogy fáj a szívem a gimi miatt. Az egy más világ. Most el akarok vonatkoztatni attól főnöki gerinctelenségtől, ahogyan eljöttem onnan. És itt jön a gyomorforgató lényeg. Előre szólok, hogy a következő sorok, intravénás feketével érnek fel. Csak erős idegzetűeknek. 🙂

Hazaérve felhívtam a volt igi helyettesem, akit azóta szintén kiraktak a gimiből, hogy már ő sincs ott, én is új helyre kerültem, ugyan árulja el, mi volt az igazi ok? Mondván, el ne kövessem ugyan azt a hibát. Hát válaszolt. Az volt a kifogás, hogy nem vagyok elég szigorú. Hökk1. Nem az a tanítás lényege, hogy szeressenek a gyerekek. (tudom, nem is érdekelt soha, hogy szeretnek-e, lehet pont ezért szerettek…) Hökk2 mert ez sem igaz rám. Túl közel engedtem magamhoz a gyerekeket. Hökk3 És a legjobb, nem tanítottam elég magas szinten, mert azt nem lehet hogy egyik órán csak pofázás (így mondta) és a másikon meg kísérletezés. Hökk4 Hát kérem szépen. Ezzel szemben a valóság, hogy az én óráimon mindég rend és fegyelem volt. Még a legkeményebb osztályokban is. Nem úgy mint mások óráin. Soha nem voltak velem tiszteletlenek. Nem úgy mint egy két más kollégával. Jóval több anyagot adtam le, mint a kötelezően előírt, és számon is kértem. Hogy miből vonták le a következtetést, hogy nem voltak elég szigorúak a számon kéréseim, nem tom, mert soha nem nézték meg. Apropó, volt olyan, aki merő lustaságból nem íratott dogát, hogy ne kelljen javítani. Csak felelés volt. Órát meg úgy tartott, hogy jegyzeteljétek ki, én addig újságot olvasok. Baj, hogyha konzekvens vagyok és a gyereke nem félnek az óráimon? Mert tudják mire számítsanak? Ha azt mondtam, nem lesz doga, nem volt, ha igen, akkor igen, és mindég abból, amit előre jeleztem. Ja, meg nem oldottunk elég példát. Ezt sem tudom, mire alapozták, mert 50-50 % volt az elmélet és a számolás. És egy apróság még, ami megint csak engem igazol. Az utolsó évben fél év alatt kellett felkészítsek érettségire egy lányt, aki úgy döntött, mégis csak fizika érettségit tesz, nem kémiát. Négyesre érettségizett. Az idei évben már nem én tartottam a felkészítést, hanem ez a bizonyos igi helyettes. Az érettségi eredmények siralmasak lettek. Csupa kettes, jó esetben hármas. No akkor, ki is tanított magasabb szinten? Mert ugye az érettségi elfogulatlan felmérés a tudásról.

Leszűrtem a lényeget. Az volt a baj, hogy népszerűbb voltam az igazgató úrnál és a kedves igazgató helyettes nővérnél.

Hányinger. Pont.