Boszi

Esküszöm, egy boszorkány

veszett el bennem, vagy ha mégsem, akkor igenis létezik telepátia. Van egy

csudi-csudi jó barátom. Fiú barát. Mert ilyen is van :-)) Nem egyszer hívtuk

úgy egymást, hogy pont egyszerre, vagy hogy egymásra gondoltunk, és csörrent a telcsi.

A minap mesélte, hogy a szülei lementek Balcsira. Nekem meg másnap reggel

eszembe jutott, milyen vicces lenne, ha lemenne hozzájuk látogatóba és félúton

beugrana. De aztán el is hessegettem a gondolatot, mert mindég csak ígérte, de

sosem jött. Erre nagyban vasalok, és felhív, hogy a nagy tó csücskinél van már

hazafelé, és félóra múlva itt van. :-)) Háát, ilyen csak a mesében van. Az

ötperces beugrásból lett másfél óra. Nagyon jó volt! Legalább ebben az

eseménytelen kis faluban történt valami velem, és ez a valami még jó is 🙂

Tovább a blogra »