“Az önbizalom a siker titka.”
Érdekes, hogy pont ez, és pont most. Itt volt
ma a védőnő. Aszonta kezdjem el Dalmust almával etetni, aztán jöhet a banán,
meg a többi gyümi. Éééés vannak fincsi tejpépek is. Ezzel alapjáraton semmi
gond. Ámdeviszontellenben én fél éves koráig nem akartam mást adni a kis
Királylánynak, csak anyatejet. Mindent megteszek, hogy elég legyen neki. Napi
3-4 lityi laktoherb, probiotikus bigyó, vagyis eszem a lapított árpát, zabot,
búzát, mint egy ló, homeopátiás bogyót eszek reggel-este. Éééés Dalmusom épp
hogy fél kilót hízik per hó. Ez a minimum elvárás. Ma este mértem,
fél éves korára kell megdupláznia, szal nagy gáz azért nincs. A védőnő szerint
egy 20-30 dkgval lehetne több. No, ezek a száraz tények. És itt jön a képbe
Anya. Köhöm… Nagyon szeretem, és tisztelem. De most kicsit forró a helyzet
köztünk. Szerinte, kicsi és fejletlen a lányom, éheztetem, mert nem akarok
pótlást adni neki, nem hallgatok rá, nem fogadom meg a tanácsait, pedig
négyünket felnevelt, és pont én nem hallgatok rá, akiért a legtöbbet tette, és
már 2 kilóval többnek kéne lennie Dalmának. Uhhhh kezdek kiborulni….
Önbizalom!!!! Magabiztos vagyok, jó anya
vagyok, és az anyaság önbizalom nélkül nem megy. Kár, hogy pont ezt veszi el
tőlem a családom. (Anya, sógornő, és hugi, akinek persze még nincs is gyereke,
de ő aztán mindent tud…)
pont