majdnem szerelem

2009 december 13. | Szerző: Vikóca |

Ő szívembe lopta halk szavát, ha látom kedves mosolyát, úgy érzem, táncol a világ, s minden oly szép. Ő egy újabb álom tükre tán, a bánat borús hajnalán, amikor gondok törnek rám, s köröttem minden oly sötét.

Igen, Ő! Igazi, hús-vér, szeretni való ember, akit egyszerűen csak magamhoz ölelnék féltőn. Intelligens, két lábbal a földön járó, szerény, művelt művész, érzékeny és érzéki tán. Ilyennek képzelem, ideális férfinak 🙂 s miért ne álmodjak ideálisat, ha már álmodom. Ez a szép az álmokban. Azt hozok létre amit akarok, és olyat ami kedvemre való. Elbűvöl, ahogy énekel. A lelkemig hatol a hangja. Bármit tehet, csak énekeljen. Valami hasonló kritikát kapott nálam sokkal nevesebb kritikustól. S mind e mellett, elképesztően fest. Ha már Van Gogh nem lóghat a szobám falán, bizony egy Tabáni tájképben is el tudnék gyönyörködni. S hogy mit akarnék tőle? Tán semmit. De egy beszélgetés biztos jól esne vele. Olyan éjszakába nyúló, a konyhaasztalnál ücsörgős egy jó fajta vörös bor társaságában. Félhomályban, halkan. Mikor nem kell félni kitárni a szívünket, mert tudjuk, nem sebzi meg a világ durvasága. … Mint egy falat mennyország. Egy olyan beszélgetés, ami csak két jó barát között történhet meg. Igen, ez jól esne. Férfi és nő között is megszülethet ilyen hangulat. Bár jelen esetben nem tekintem magam nőnek 🙂 mármint nagyon is! De már feleség és anya vagyok. Vagyis csak Tominak vagyok Nő, más számára nem. De ettől még egy ilyen beszélgetés biztos jól esne Tabáni Pistivel. Persze csak ha valóban olyan, mint amilyennek láttatja magát, és amit még ezek alapján hozzá képzelek.

Ez már majdnem szerelem volt és majdnem igazi vágy, egy percig fölém hajolt, már ment is tovább. Majdnem sikerült már, egy lépés volt csak az ég, az álmok ködfátyolát te tépted szééét. … hát, remélem, nem téped szét 🙂

csók

ui: mégis akarnék valamit 🙂 énekeljen Dalmusnak, csak neki, egy szép altatódalt, és ha lehet, cdn is legyen megörökítve, hogy bármikor betehessük. Ugyanis Dalmusnak nem engedem, hogy tévézzen, de a neten visszanéztük a szombati műsorokat. Az én lányom csillogó szemmel vigyorgott és gőgicsélt neki :-))))  valszeg ő a legfiatalabb Tabáni-fun a maga kis 3 és fél hónapjával :-))

uui: bár elénekelné Illés Lajos Cantus Hungaricus-ából a Hontalan versekből-t (Reményik)  Azt hiszem, az tényleg Lélektől lélekig szólna.