mint az ömlesztett sajt

2009 július 14. | Szerző: Vikóca |

Most, hogy pöttyet géphez jutok,  ömlesztek. Mint a tömlős sajtot 🙂 Annyi minden kavarog a buksimban, és alig van időm írni, de megpróbálok rendszerezni. Amúgy újabban címszavas listát írok magamnak, miről szeretnék nyomot hagyni a net rengetegében.

Voltak itt látogatóban Londonból Zs és M 🙂 Annyira tündériek voltak. Grilleztünk a teraszon, tzatzikit (lehet nem így írják) ettünk, és csuda jó volt. Nagyon szép és aranyos dolgokat hoztak Dalmuskának. Úgy várják a mi kis csöpp lányunkat, hogy még a húgom sem várja így. Nagyon jól esik a szeretetük. Kevés ilyen jó lelket ismerek, mint ők.

Ha már Dalmusról írtam, hááát képzeljétek! Tegnap aszonta a doki bácsi, már 2,8-3 kg lehet, és még van hátra 5 hét a kiírás szerint. Nem lesz kicsi 🙂 Beszélgettünk az Apjával a konyhában, és ficánkolt közben. Mondtam, tegye rá a kezét, és közben beszéltem Dalmushoz, hogy, nnna most rugdoss Apának, most még szabad, örül neki, később, ha nagyobb leszel, már nem fognak neki ennyire örülni. Erre az én szó fogadó lányom, akkkkkkkorát rúgott, hogy csak, na. Brutál nagyot :-))) akkorát kacagtunk :-))) nagyon jó fej a kislányunk.

Még két szösszenet, amit majd legközelebb részletesen elmesélek. Olvastam egy romantikus kisregényt… elpityeredtem 🙂 éééés költözéses pakolás közben kezembe került egy levél, amit első pedagógus napra kaptam. Azon is elpityeredtem… Majd bemásolom ide is.

puszik, csókok