nem vesztünk el
2009 május 12. | Szerző: Vikóca |
Sziasztok, itt vagyok. 🙂
Pocaklakó Dalma baba jól van 🙂 kis virgonc ficánka. Csak akkor volt szégyellős a drága, mikor a 4Ds UHn voltunk a múlt héten. De lett ám azért jó kép róla 🙂 Délután igyekszem beszkennelni majd nektek. Gyönyörű és egészséges!!
Itt a suliban nem sok extra van. Elballagtak a gyerkőceim, most meg bőszen érettségiznek, írják egymás után őket. Holnap lesz a fizika írásbeli, remélem minden rendben lesz és nem pánikolnak be.
Férjurammal jól vagyunk, erre arra felbukkanunk az ország különböző pontjain. Pár hete Szegeden jártunk egy esküvő alkalmával. No, az vót ám a nem semmi. Első este úgy fél12re találtunk is elfogadható szállást magunknak, mert ami le lett foglalva a meghívóink részéről, hááát … köhöm-köhöm… én osztálykirándulásra is különbb helyre viszem a gyerekeket. No, de a rosszról ennyit. Megkerestük a rétes boltot! Ufff, hát az még olyan, mint annó volt 🙂 Az az óriáspalacsinta, hát óriási… A mérete is, és az a kulináris élmény, amit nyújt, azt lezongorázni sem lehet. (bár állítólag mostanság mindent ilyen átéléssel eszek… jóvanna, jó az étvágyam, de még csak 8 kg-t híztam, és nem is lesz sokkal több sztem). Aztán megkerestük a kórházat is, ahol annó sokat műtöttek. Szomorú, az is be lett zárva. Már csak ambuláns ellátás van. Pedig nem volt egy hű de nagy a fekvőosztály. Az ott dolgozó team pedig szét lett szórva. Azt sem tudom, merre keressem azt a csodás orvost, aki ott összerakott engem. Nem tudom, mi lehet vele. Nem csak szakmailag kiváló, de emberileg is. Egy alkalommal, anya összekészített egy ajándékcsomagot neki hálából. Volt benne ez is, az is, főleg népi iparművész termékek neki is és a feleségének való is. Mellette meg egy boríték. Mikor anya átadta, benyúlt az ajándékzacsiba, kivette a borítékot és visszaadta. Azt mondta: költse a gyerekre. … Ő Kovács professzor úr. …
Szóval, ilyen volt Szegeden járni. Előjöttek élmények. Hazafelé meg Solton álltunk meg, illetve egy ottani pusztán. Fúúú :-)) nagyon szuper volt. pont elkaptunk egy bemutatót is. Csináltam jó sok képet, de azt csak otthonról tudom betenni.
Kicsi tetőterünket pedig szépítgetjük, a baba kelengyét lassan rakosgatjuk. Van már pelenkázónk, és baba ágyneműnk, meg baldahin. És persze rózsaszín. na majd arról is teszek képet, olyan szép. Dalmuskánk szép helyre fog születni. Csöndes, nyugodt kis faluba visszük haza, ahol haramni lehet a jó levegőt. A mama meg majd elllátja friss zöldségekkel a kertből, ha már ehet majd. Ez megfizethetetlen sztem.
hirtelen, most ennyi, otthonról még folyt köv 🙂
puszik
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
:-)))) Jó, hogy jól vagytok! csak így tovább, várjuk a képeket 🙂
Szia Vik!
Olvastalak szinte rögtön ahogy megjelentél csak nem volt időm írni . Már nagyon ideje volt pötyügnöd pár sort 🙂 Örülök, hogy jól vagytok
és várom az ígért képeket….
Puszi!
És ne tűnj el ilyen sokáig… :))