Elmerengve

1.0Szezonális gondolatok (Zizzent lánykától)https://vikike.cafeblog.huVikócahttps://vikike.cafeblog.hu/author/vikoca/Elmerengve<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CViki%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><style>  </style> <p style="line-height: 130%; text-align: center;"><img src="https://vikike.cafeblog.hu/files/3-4.jpg" class="blogkep"></p><p style="line-height: 130%; text-align: justify;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 130%; font-family: "Monotype Corsiva";">Holnap lesz egy éves kicsi Dalmusom. Egy évvel ez előtt ilyenkor már aludni próbáltam. Az utolsó nyugodt éjszaka, amint tudtam, hogy pihennem kell, mert holnap nagy nap vár ránk. Féltem is, meg nem is. Tudtam, hogy nehéz lesz, és fájni fog. Inkább tanán izgultam :) Vártam is, meg nem is. Vártam, hogy a karjaimban tartsam a lányom, hogy lássam, fogjam, öleljem, a kis nóziját, buksiját simítsam. De nem akartam, hogy véget érjen az a csodás kilenc hónap. Imádtam kismama lenni :) Soha olyan jól nem éreztem magam, és az az érzés, hogy a gyerekem mindég velem van, és növekszik bennem, érzem, ahogy rúg, és vigyázom őt a saját testemmel... Ez valami csodás érzés. Minden nőnek érezni kéne. Ha lehetne, visszapörgetném az időt, hogy újra érezzem, és minden másodpercét teljesen megélhessem.<o:p></o:p></span></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="line-height: 130%; text-align: justify;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 130%; font-family: "Monotype Corsiva";">És most itt van Ő! :) Huncutkodik, áll, néha hisztizik </span><img src="https://vikike.cafeblog.hu/files/crying_25.gif" class="blogkep"><span style="font-size: 14pt; line-height: 130%; font-family: "Monotype Corsiva";">, be nem áll a szája, kacag, öntudatos akarnok, fogat mos és fésülködik. Egyedül! Persze több-kevesebb sikerrel. Pakol, rámol, tudja mit nem szabad és csak azért is, és vigyorog közben, hátha levesz a lábamról. :) </span><img src="https://vikike.cafeblog.hu/files/BABY_A36.GIF" class="blogkep"></p><div style="text-align: justify;"> </div><p style="line-height: 130%; text-align: justify;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 130%; font-family: "Monotype Corsiva";">És a kis fürtös buksijával bújik, és igen, levesz a lábamról :) én meg csak gyönyörködöm benne...<o:p></o:p></span></p>rich